A MozzGO játékok nem egy „termékötletből” indulnak.
Nem piackutatással. Nem trendlistákkal.
Hanem egy pillanattal.
Egy helyzettel, amikor valami nem működik, de még nincs rá jó szavunk.
A legtöbb ötlet nem az asztalnál születik
Nem papíron.
Nem egy jegyzetappban.
Hanem akkor, amikor:
- a gyerek unatkozik, de „mindent kipróbáltunk”,
- együtt vagyunk, mégis mindenki máshol van fejben,
- túl sok a képernyő, túl kevés a mozgás,
- túl sok az inger, túl kevés a valódi élmény.
Ilyenkor nem azt kérdezzük, hogy
„mit lehetne még csinálni?”
Hanem azt:
„mi hiányzik most igazán?”
A MozzGO játékok egy hiányra válaszolnak
Ez a hiány nem eszközhiány.
Nem játékhiány.
Hanem:
- kapcsolódás,
- közös figyelem,
- mozgás okkal,
- játék tét nélkül, de nem céltalanul.
Amikor ez a hiány megfogalmazódik, akkor indul el egy MozzGO játék gondolata.
Először nem szabály van, hanem kérdés
A legtöbb játék szabályokkal indul.
A MozzGO-nál kérdésekkel.
Például:
- Mi történik, ha a játék nem jutalom, hanem kiindulópont?
- Mi történik, ha nem nyerni kell, hanem részt venni?
- Mi történik, ha a mozgás nem „kötelező”, hanem természetes?
- Mi történik, ha a felnőtt nem irányít, hanem együtt játszik?
Ezekre nem azonnal van válasz.
És ez így van jól.
A játék nem kész megoldás, hanem kísérlet
Egy MozzGO játék:
- kipróbálás,
- újragondolás,
- finomítás.
Van, ami működik.
Van, ami nem.
És van, ami átalakul közben.
Ez nem kudarc.
Ez a folyamat része.
Miért fontos ez?
Mert nem hiszünk abban, hogy létezik „tökéletes játék”.
De hiszünk abban, hogy léteznek jó kérdések,
és olyan játékok, amelyek helyzeteket teremtenek.
Helyzeteket, ahol:
- együtt vagyunk,
- figyelünk egymásra,
- mozgunk,
- gondolkodunk,
- és közben jól érezzük magunkat.
Ez a Kreatív Sarok lényege
Itt nem termékeket mutatunk be.
Hanem gondolkodást.
Megmutatjuk:
- miért születik meg egy játék,
- milyen felismerésekből indul,
- és mit szeretnénk vele elérni.
Nem azért, hogy mindenki ugyanígy csinálja.
Hanem azért, hogy elinduljon egy saját gondolat.
A következő lépések
A MozzGO Kreatív Sarokban a következő időszakban:
- egy-egy konkrét játék mögötti gondolatot bontunk ki,
- beszélünk arról, mi működött, mi nem,
- és arról is, hogy miért nem baj, ha valami nem tökéletes.
A játék nem végtermék.
Hanem eszköz.
A kérdés mindig ugyanaz marad:
hogyan tudunk jobban jelen lenni – együtt?